Beton és betonozás, hogyan csináljuk, mit érdemes tudni?

Az építőanyagok területén óriási kínálattal találkozhatunk. Szinte minden egyes termékcsoportban találhatók alternatív megoldások, így házunkat felépíthetjük téglából, kőből, fából, könnyűszerkezetes elemekből, a tető lehet cseréptető, pala, zsindely.. és ez csak néhány példa. Ami minden esetben szükséges, az a beton, ami egy olyan építőanyag, amelyet nem tudunk helyettesíteni egyéb anyaggal. Jelen összeállításban ismertetni fogjuk a betont, mint építőanyagot, és a betonozást, mint építési folyamatot. Célunk egy átfogó ismeret szintű kép kialakítása az olvasóban.

Hol használhatjuk a betont?

Elsősorban az épületszerkezetek kialakításánál (alap, padló, lábazat, gerendapillér, előre gyártott betonelemek stb..) nélkülözhetetlen, de készíthetünk belőle járdát, szegélyt, kerítést, csatornát, medencét, utat, födémszerkezetet, oszlopot, egyszóval bármit, ahol nagy szilárdságú anyagra van szükség..

Mi a beton?

A beton egy kötőanyagból (cement, rigipsz, gipsz..), adalékanyagból (homok, sóder, kavics, zúzott kő), és vízből előállított építőanyag. A cementen nagyon sok múlik, ezért lehetőleg ne azon spóroljunk, mert annak kötőképessége fogja meghatározni a kész beton szilárdságát. Az összetevők, megfelelő arányú keverés után hőképződéssel járó kémiai reakcióba lépnek egymással, amely során a víz elpárolog, és hátra marad a kő keménységű beton. Az optimálisan javasolt vízmennyiséget fel szokták tüntetni a cementen, ami egy köbméter beton készítéséhez általában 160-180 liter. Ha túl kevés a víz a keverékben, nem lesz könnyű elteríteni azt, ha túl sok, akkor meg a kötés közben elpárolgó többletvíz helyében levegőbuborékok fognak képződni gyengítve a végeredményt.
A felhasználás jellegéhez igazodva, sokféle betont lehet keverni (az alkotóelemek arányának változtatásával). Létezik normál és extra kemény, rugalmas, gyorsan száradó, fagyban is száradó, fagyálló, jó kopásállósággal rendelkező beton.
Nedves állapotban a beton könnyen kezelhető, formába önthető folyékony (állagra talán a vizes salakhoz vagy agyaggal kevert homokhoz hasonló) szürke anyag.
A vasbeton is beton, azonban a belsejében vashuzal vagy vasháló van elhelyezve, amelynek célja a szilárdság és a rugalmasság növelése. A lakóházak alapjai tipikusan vasbeton szerkezetek. A vas hőtágulása ráadásul hasonló a megszáradt betonhoz, ezért a hőmérséklet ingadozása sem károsítja azt (ha a beton belsejébe attól lényegesen eltérő hőtágulású anyagot teszünk, az idő előtt berepedezhet, ami mondjuk egy medence esetében igen költséges problémát eredményezhet).
A cement kiválasztásánál érdemes jó nevű gyártó termékét kiválasztani vagy szakvéleményt kérni (a Baktóépker KFT. készségesen áll az ügyfelei rendelkezésére). Zsákos cement esetében nézzük meg a gyártás időpontját, vizsgáljuk meg, hogy nincs-e összeállva a zsákban a por, mert az arra utal, hogy nedves helyen volt tárolva.
A beton kikeverésénél alkalmazhatunk különböző adalékanyagokat is, amik segítik a szilárdulást, terülést vagy akár fagyban is lehetővé teszik a kötést. Az elérhető termékekről érdeklődhetnek személyesen a Baktóépker KFT. telephelyén, telefonon vagy honlapunk árlista menüpontja alatt!

Hogy betonozunk?

Először is megtervezzük, hogy mit fogunk csinálni, ahhoz mennyi és milyen alapanyagra van szükségünk. Ez fontos, mert keverhetünk vödörben, talicskában, betonkeverőben, de az is lehet, hogy a transzportbeton a megfelelő megoldás.
Kiválasztjuk, hogy milyen tulajdonságú alapanyagok felhasználására van szükség (milyen cement, homok, sóder, adalékanyag stb..).
Milyen víz-cement arányú betont fogunk használni? Itt is a felhasználás jellege dönt, mert zsaluzatba öntéshez célszerű hígabbat keverni, mintha azt alapnak, vagy padlónak akarnánk használni.
Amennyiben vasbeton készítése a cél, mennyi és milyen vasanyagra van szükség.
Ajánlott-e valamilyen vegyi adalék hozzáadása, többek között a fagyállóság, a gyorsabb megszilárdulás, és a kopásállóság növelése érdekében.
Ha túl vagyunk a tervezésen, és az anyagokat beszereztük, nekiláthatunk a munkának. 

Amennyiben zsaluzatba fogjuk a betont tölteni, mert olyan alakot szeretnénk kialakítani, ami „forma” nélkül nem megoldható, gondosan alakítsuk ki a faszerkezetet, mert az nagy fejtörést okozhat nekünk, ha menet közben elkezdi kiereszteni a folyékony kötőanyagot. A beton szerencsére nem olyan híg, mint a víz, ezért nem kell a milliméteres résekkel időzni, azonban nagyon fontos, hogy formának ki kell majd bírnia azt a terhelést, amit a betöltött anyag fog jelenteni. Biztosak lehetünk abban, hogy a menet közben széteső zsaluelemből kiömlő betont senki sem fogja (és nyilvánvalóan nem is akarja) tudni megállítani.
A zsaluformába öntött betonnál még arra is oda kell figyelni, hogy a zsaluzat megütögetésével, esetleg valamilyen gép segítségével történő rezegtetésével, döngölésével segítsük a beton tömörödését, a légbuborékok eltávolítását, a vízfelesleg kiszorítását, és egyáltalán azt, hogy az anyag maximális kitöltse a formát.

Járdák, sík felületek kialakításánál szokás az úsztatott betonozás alkalmazása. Mondhatni ez a legegyszerűbben kivitelezhető eljárás. A földterületet előkészítjük, amennyiben szükséges lefektetjük az acélhálót, összehegesztjük, és felöntjük hígra kevert betonnal, ami vízszintesen elterül. A talaj előkészítésénél érdemes megjegyezni, hogy nem elég a földet egyenletes elgereblyézni, hanem amennyiben az laza szerkezetű le is kell azt döngölni, ezzel megerősítve annak teherbírását. Amikor már kiterítettük és elegyengettük a betont, a szilárdulást segíthetjük melegítéssel (lángszóró, gőzölő), légritkítással vagy vegyszert is adagolhatunk, ami ugyancsak hozzájárul a kötéshez.
Fokozottan oda kell figyelni arra is, hogy a leterített és még száradás alatt álló betont nedvesen kell tartani (legalább egy hétig), óvni kell a tűző napsütéstől és a fagytól is. Öt Celsius alatt a beton egyébként is nehezebben köt meg, de ha a nedves betont menet közben el is kapja egy fagy, akkor a munkánk már nem lesz soha teljes értékű. Abban az esetben, ha nem várt időben hűl le az idő, takarjuk le homokkal, mert az segít átvészelni a fagyot, de inkább azt tanácsoljuk, hogy ha lehet, kerüljük a munkát a fagyok közeledtével.

Amikor egy korábban befejezett betonfelületre szeretnénk ráépíteni, mert mondjuk a járdát vagy a ház alapját meg szeretnénk nagyobbítani, nagyon fontos a bedolgozás. A régi felületről eltávolítjuk a port, homokot, sarat, penészt, mohát, majd meglocsoljuk azt, és szükség esetén bekenjük tapadást segítő anyaggal. Ezután már következhet a betonozás, mert a friss anyag hozzá fog tapadni és kötni a régihez.

Amennyiben kérdése van, forduljon bizalommal a Baktóépker KFT.-hez!