Aktuális áraink megtalálhatóak itt vagy az árlisták menüpont alatt!

A Baktóépker Kft. telephelyén kialakított oltott mész előállító üzem
Az oltott mészre jellemző kémiai tulajdonságok:
Kémiai képlet:
Moláris tömeg (moltömeg):
Megjelenés:
Sűrűség:
Olvadáspont:
Lobbanáspont:
Vízben oldhatóság:
Lúgossága (pKb):
Egy kg mész oltása: |
Ca(OH)2
74,093 g/mol
puha, fehér színű por, esetleg színtelen folyadék
2,211 g/cm³ vagy 1,2-1,3 tonna/m3
512°C-on kezd elbomlani
nem gyúlékony vegyület
0,185g/100 cm³
-2,37
1137 kJ hőenergiát szabadít fel |
A Földön nagy mennyiségben fordul elő a mészkő (kalcium-karbonát - CaCO3 ), ami a valaha élt mészvázú élőlények vázmaradékainak az üledéke. A mészkövet bányászati eljárással nyerik ki a felszín alól, majd mészégető kemencékben hevítik, aminek hatására a szén-dioxid távozik, és hátra marad az égetett mész.
| CaCo3 + hevítés = CaO + CO2 |
A mészoltás folyamata leegyszerűsítve az égetett mészhez (kalcium-oxidhoz) meghatározott mennyiségű víz adagolását jelenti, amiből kalcium-hidroxid - Ca(OH)2 keletkezik.
Az építőiparban fontos, hogy ez a jelenség kétirányú folyamat, hiszen a falazásnál használt oltott mész idővel a levegőből felvett szén-dioxiddal (CO2) reakcióba lépve visszaalakulhat mészkővé.
| Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O |
A jelenség kialakulhat akkor is, ha a falat rendszeresen éri víz, hiszen a vízben oldott szén-dioxid (szénsav - H2CO3) kioldhatja a mészkövet a vakolatból. A falra felvitt vakolatból csak a homok marad hátra, ami idővel elkezd hullani.
Az építőanyag gyártók az oltott meszet általában darabos (őrölt) égetett mész és víz felhasználásával állítják elő. A mész és a víz aránya fontos jellemző, mivel az égetet mész csak annyi vizet képes megkötni, amennyire jellemző rá a szaporaság. A szaporaság az égetett mészre jellemző mennyiség, ami megmutatja, hogy 10 tonna égetett mészből, vízzel hígítva hány köbméter oltott mész állítható elő. A szaporaság legjellemzőbb értékei a 23 – 25 körüliek, azonban 18 és 28 között bármelyik érték ismeretes és használatos (telephelyünkön 25-ös szaporaságú mész kerül előállításra). 1 tonna égetett mész megoltásához az arányok figyelembevételével 2-3 m3 víz szükséges.

oltott mész 50 kg-os hegesztett zsákos kiszerelésben a Baktóépker Kft. telephelyén
A mész kezelése:
Az égetett mész nedvszívó, így nedvességre és magas páratartalomra fokozottan érzékeny, ezért amennyiben nem megoldható a megfelelő tárolás (pl.: talajszint feletti alacsony páratartalmú helységben), ne halmozzunk fel az oltásra váró mészből nagy mennyiséget, mivel az használhatatlanná válhat. A szállítás közben zárt terű elhelyezéssel érdemes kerülni a nedvességgel való érintkezést (pl.: a tehergépkocsi platóját műanyag fóliával letakarni és lesúlyozni), azonban a legjobb megoldás valamilyen zárt tárolóeszköz, konténer alkalmazása.
A mész minden formájában bőr és nyálkahártya ingerlő anyag, ami irritációt, akár másodfokú égési sérülést (mivel erősen exoterm folyamat) okozhat, ezért fontos a munkavédelmi szabályok betartása, védőfelszerelés (gumicsizma, munkavédelmi kesztyű, védő maszk és szemüveg) használata.
A mész szabálytalan kezelése a környezetre is komoly kihatással lehet, ezért Magyarországon, az Európai Unióban és a Világ valamennyi országában komoly szabványokat, szabályokat dolgoztak ki a mész kezelésére, oltására, tárolására vonatkozóan.
A Baktóépker Kft. a környezetszennyezés elkerülése érdekében, arra törekszik, hogy a normáknak, a Magyar és EU-s szabványoknak a jövőben is olyan eredményesen feleljen meg, mint ahogyan azt a múltban tette, és ma is teszi.
A mész oltásának gyakorlati megvalósítása történhet kézi és gépi módszerrel:
A kézi mészoltás során az égetett mész 10-20 cm-es rétegben kerül elterítésre az oltógödörben, amit később meghatározott mennyiségű vízzel árasztanak el. A víz hatására a mész oldódni kezd (exoterm reakció folyamata) és kialakul a mésztej. A mészőrlemény nem oldódik egyenletesen, mivel a nagyobb darabokhoz több idő szükséges (az oltás során a mésztejet célszerű több alkalommal is szűrni). A végső fázisban a mésztej a tároló gödörbe kerül.
A kézi mészoltás nagyon veszélyes folyamat, mivel a mész könnyen csapódik, fröccsen, így sok esetben még az elővigyázatosság és a megfelelő védőfelszerelés használata ellenére is történnek balesetek. Ezeknek az elkerülése érdekében érdemesebb a gépi oltás alkalmazása.
A mészoltás gépesítése többek között a folyamat gyorsítását is jelenti, ami a félig vagy teljesen automatizált eszközöknek köszönhető. Az oltás folyamatára különböző eljárással dolgozó gépeket fejlesztettek ki.
Az áztatódobos rendszerű gépek úgy működnek, hogy egy vízszintes tengelyen forgatott szitahengeren (a mosógépekben használt dobhoz hasonlítható) engedik keresztül a vízzel hígított darált meszet. Az oltóhenger egyik oldala a bemenet, a másik a kimenet. A bemeneten található a garat, ahová az oltott mész és a víz kerül. Az adagolás történhet élőerő által, de léteznek olyan gépek is, amelyek saját tartályukból dolgoznak. A kimeneten pedig a mésztej kiömlő tölcsér található, ami a mésztejet a meszes verembe engedi. Az oltódobban fennakadt oldhatatlan részek a folyamat végén eltávolíthatóak.
Az áztatódobos rendszernek létezik egy továbbfejlesztett változata, amelyben az oltóvizet az oltás előtt felmelegítik, így az oltási folyamat minimum kétszer gyorsabban megy végbe.
A merítődobos rendszerű gépek úgy működnek, hogy a ferde tengely körül forgó szitahenger egy vízzel töltött oltódob belsejében van elhelyezve. A szitahengert majdnem teljesen víz alatt van, annak csak a nyitott oldala ér ki a vízből, mert ezen az oldalon történik az égetett mész adagolása. A szitahenger másik oldala zárt így a beadagolt darabos mész feloldódás után a szita lyukain keresztül távozik. A merítő dobos gépeket hosszabb-rövidebb időközönként le kell állítani, mivel a szitahengerből az oldhatatlan szemcséket üzem közben nem lehet eltávolítani.
A mésztej a tartály alján található kivezető tölcséren keresztül távozik és egy szűrőn keresztül jut a mészverembe.

a mész kiemelésére és rakodásra használt munkagép
A legelterjedtebb mészoltó gépek a keverőlapátos mészoltó gépek. A fordított kúp alakú tartály közepén egy vízszintes helyzetű (a kúp szimmetriatengelyén elhelyezett) szita található, amelybe a vízzel hígított darabos égetett meszet kell adagolni. A mészdarabok oldódás után átesve a szitán a forgó lapátok közé kerülnek, ahol tovább elegyednek. Ezután még egy szűrés és a mésztej belekerülhet a mészverembe a kúp alakú henger alján található a leeresztő csövön keresztül.
Érdemes megjegyezni, hogy a szűrt mésztejben lévő mikronos nagyságú mészszemcsék csak idővel aprítódnak és oltódnak teljesen, ezért egy megfigyelésen és tapasztalaton alapuló szabályt érdemes alkalmazni, ami szerint falazáshoz legalább 2 hetes, vakoláshoz legalább 6 hetes, festőmunkákhoz legalább 12 hetes, pihentetett mésztejet szabad csak használni. Ez a választék a Baktóépker Kft. telephelyén is megtalálható, mivel a különböző időben oltott mésztejet, különböző kádakban tároljuk.
Ha a mésztejnek nincs ideje teljesen oltódni, akkor az oltódás folyamat tovább folytatódhat a levegő nedvességtartalmának hatására. Ez akkor a legkellemetlenebb, ha az oltódás már a vakolatban fejeződik be, mivel ennek hatására a vakolat kiüregesedik, berepedezik és idő előtt omlásnak indul.
Az oltási folyamat felgyorsítható mikromész használatával, mivel a mikromeszet úgy álítják elő, hogy egy nagy sebességű centrifugában a szemcséket felaprózzák. Az így kapott mésztej lényegesen kevesebb pihentetést igényel.
A mészmáj, a mésztejnél sűrűbb állapotú jobb kötési tulajdonságokkal rendelkező anyag, amelyet akkor kapunk, ha a pihentetett mikromészből előállított mésztejről leszivattyúzzuk a híg folyadékot.
A mésztej tárolása:
A mésztejet oltás után egy szűrőn keresztül vezetik a tároló helyére, ami megfogja a fel nem oldódott szemcséket, hogy azok ne kerülhessenek bele a meszesgödörbe. Erre azért van szükség, mert a nagyobb mészdarabok teljes oltódásához lényegesen hosszabb időre lenne szükség (ha az oltódás egyáltalán lehetséges).
A meszes gödör lehet egy egyszerű agyagos falú verem, gödörbe épített növelt távközökkel rendelkező téglafalfallal határolt verem, de nagyüzemi mészoltás esetén vasbetonból kialakított tároló kád is.
Amennyiben magas a talajvíz szintje minden esetben valamilyen szigetelést kell alkalmazni a verem falán, mivel a beszivárgó járulékos víz már nem játszik szerepet a mész oltásában, viszont felhígítva azt rontja annak minőségét.
A mész kezeléséhez tartozó szabályok közé tartozik az is, hogy a meszet tároló gödör körül (jól láthatóan) elkerítést kell alkalmazni, hogy emberek és állatok óvatlanul ne eshessenek bele a verembe.
A Baktóépker Kft. 50 kg-os hegesztett zsákban és konténeres kiszerelésben árusítja az oltott meszet.

az körbekerített tárolómedencékben különböző időben oltott mész pihen
|